Az általunk forgalmazott szamócafajták mindegyike fajtavédelem (hivatalosan fajtaoltalom) alatt áll. Ezt mutatja a fajták neve utáni jelölés a regisztrált védjegyről: Arianna®.
Ez a gyakorlatban azt jelenti az Ön számára, hogy a frigo palántákat kizárólag gyümölcstermesztési célra használhatja fel. Addig, ameddig az ültetés helyén a kultúra fennáll az adott ültetési anyagból. Erről egyébként a megrendelés leadásakor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik is. Azaz indát, kacsot szedni, elültetni magán vagy értékesítési céllal, és különösen eladni azt, szigorúan TILOS!
A fajtanemesítők milliós nagyságrendű Euro összeget áldoznak arra, hogy új fajták szülessenek. Olyan fajták, amelyek valamilyen tulajdonságukban felülmúlják a már használtakat. Százezres nagyságrendű keresztezés szükséges ahhoz, hogy egy jó fajtát elő lehessen állítani. Természetesen arra nincsen garancia, hogy például a 100.000 db keresztezésből biztosan kiemelhető majd egy sikeres fajta.
Maga a nemesítés úgy zajlik, hogy a keresztezett növényeket előbb felnevelik, majd sokszoros szelekción mennek keresztül, amely az újonnan nyert növények termését, termesztési tulajdonságait, ellenállóságát vizsgálja, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A sok körös válogatás után a maradék, perspektivikusnak ítélt növényeket több, eltérő termőhelyen is tesztelik. Ha még mindig kedvezőek az adatok, akkor ugyanez külföldön is megtörténik. Mindenki elképzelheti, hogy mit jelent az évek munkája anyagiakban.
A kiválasztott és nemesítői jelöléssel ellátott jelölteket közben vírusmentesítik, majd mikroszaporításba vonják. Nevet kapnak és ezzel együtt elindul a fajtaoltalom bejelentése, hogy az új fajta a világon mindenütt védetté váljon. A mikroszaporítást követően zajlik az állomány felszaporítása, amelyből majd a kereskedelmi forgalomba kerülő tételek származnak.
A fenti, igencsak leegyszerűsített folyamatból látszik, hogy etikai értelemben miért bűn a fajták ellopása, hiszen fekete szaporítás esetén lopás történik: pont azok a költségek nem térülnek meg a nemesítő számára, amelyeket arra költött. Az illegális szaporítás egyébként az etikai vétségen túl büntetőtörvénykönyvi súlyú tányállás is, ugyanis azzal anyagi kárt okoz a szaporító. Egyrészt a nemesítőnek, másrészt az államnak, hiszen a fekete kereskedelem miatt az államháztartás elesik az áfa-bevételtől. Ráadásul a zugszaporító a szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló jogszabályokat is megsérti, mivel szerződés nélkül és ellenőrizetlen (például növényegészségügyi) körülmények között űzi tevékenységét. Az Adidas vagy a Toyota esetében mindenki érti, hogy miért büntetendő a márkák bitorlása, ellopása. Vajon a növényeknél ez miért nem érvényesül, amikor ugyanarról van szó? Egyébként azzal is tisztában kell lennie a törvénysértőnek, hogy nemzetközi perek indulhatnak ellene.
Sokan belefutottak már abba a csapdába, hogy a megvett palánta ugyan olcsóbb volt, de például nem termett, atkafertőzött, elvénült volt, sokadik szaporítási fokú anyagból állították elő, vagy egyszerűen más fajtát kapott ahhoz képest, mint amit rendelt. Mindezek figyelembevételével azt ajánlom, ne kockáztassa az illegális anyag megvásárlásával saját sikerességét.